A trigonometria, mint a matematika egyik ága, a háromszögek oldalai és szögei közötti összefüggéseket vizsgálja. Gyökerei az ókori Egyiptomhoz és Babilonhoz vezethetők vissza, ahol elsősorban a földmérés és a csillagászat igényei motiválták a fejlesztését. A görögök, különösen Hipparkhosz és Ptolemaiosz, jelentősen hozzájárultak a trigonometria elméleti alapjainak kidolgozásához. A trigonometria nem csupán elméleti jelentőséggel bír, hanem számos gyakorlati alkalmazási területtel is rendelkezik.
A navigáció, a mérnöki tervezés, a fizika és a számítástechnika mind olyan területek, ahol a trigonometrikus függvények és azonosságok nélkülözhetetlenek. A trigonometria a szinusz, koszinusz, tangens és egyéb trigonometrikus függvények segítségével írja le a szögek és oldalak közötti kapcsolatokat. A kínai nyelvben a 三角学 (sānjiǎoxué) kifejezés pontosan ezt a tudományágat jelenti, és a kínai matematika hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a geometriai és trigonometrikus problémák megoldására.
A trigonometria tanulása során fontos a mértékegységek megértése (fok, radián), valamint a trigonometrikus azonosságok ismerete. A gyakorlás elengedhetetlen a fogalmak elsajátításához és a problémamegoldó képesség fejlesztéséhez. A trigonometria nem csupán a számokról szól, hanem a térbeli viszonyok megértéséről és a geometriai formák elemzéséről is. A trigonometria a matematika egy alapvető építőköve, amely számos más tudományterület számára is elengedhetetlen.