Az orvosi szókincs, különösen a sebészet és az eljárások területe, rendkívül specializált és precíz nyelvezetet igényel. A magyar és a kínai orvosi terminológia közötti különbségek kihívást jelentenek a fordítás és a megértés szempontjából. A kínai orvostudomány hosszú és gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a modern orvostudomány integrálása sajátos nyelvi megoldásokat igényel.
A magyar orvosi szókincs nagyrészt a latin és a görög nyelvekből származik, míg a kínai orvosi szókincs sajátos karakterekkel és fogalmakkal rendelkezik. A pontos fordítás érdekében fontos a kontextus megértése és a szavak árnyalatainak ismerete. A sebészeti eljárások leírásakor a precizitás és a világosság elengedhetetlen. A szókincs tanulása során érdemes az orvosi szakirodalmat olvasni, és a szakemberekkel konzultálni.
A sebészeti és eljárásokkal kapcsolatos szókincs elsajátítása nem csupán az orvosi szakemberek számára fontos, hanem a betegek számára is, akik szeretnének tájékozódni a saját egészségükkel kapcsolatban. A pontos kommunikáció elengedhetetlen a sikeres kezeléshez és a betegek bizalmának elnyeréséhez.