A filmvágás művészete a mozi egyik legfontosabb eleme, amely a nyers felvételekből egy összefüggő, érzelmileg hatásos történetet alkot. Ez a folyamat nem csupán technikai feladat, hanem kreatív döntéssorozat is, amely meghatározza a film ritmusát, hangulatát és üzenetét. A vágás képes megváltoztatni egy jelenet jelentését, feszültséget kelteni vagy éppen oldani, és a néző figyelmét irányítani. A sikeres filmvágó nem csak a technikai tudással rendelkezik, hanem a narratív struktúrákat, a vizuális nyelvet és a pszichológiai hatásokat is érti.
A filmvágás története a film kezdetével kezdődik, és azóta folyamatosan fejlődik a technológia és a filmes stílusok változásával. A kezdeti időkben a vágás elsősorban a technikai problémák megoldására szolgált, például a film sérüléseinek kijavítására vagy a hosszabb jelenetek lerövidítésére. Később a vágás önálló művészeti ággá vált, és a rendezők és a vágók együttes munkájával jöttek létre a ma ismert filmes stílusok.
A modern filmvágás digitális eszközökkel történik, ami lehetővé teszi a vágók számára, hogy pontosabban és gyorsabban dolgozzanak. A digitális vágás lehetővé teszi a különböző vágási technikák alkalmazását, például a montázst, a párhuzamos vágást és a lassított felvételt. A vágás során fontos a zene és a hanghatások használata is, amelyek tovább erősíthetik a film érzelmi hatását. A filmvágás tehát egy komplex és sokrétű folyamat, amely a filmkészítés elengedhetetlen része.